SÍK BARBARA VÁGYA EGY NEMZETKÖZI STRANDRÖPLABDA JÁTÉKVEZETŐI KÉPZÉS

A röplabdával már egészen kicsi korában találkozott, azonban a főiskolás évei alatt még szorosabb viszonyba került a sportággal, hiszen elvégezte a játékvezetői képzést. Sík Barbara a ranglétra lépcsőfokait bejárva ma már a teremben Extraliga-mérkőzéseket vezet, a homokon pedig tavaly közreműködhetett első nemzetközi versenyein. Mikor kerültél először kapcsolatba a röplabdával?Körülbelül ötéves lehettem, anyukám az NB I-ben röplabdázott, és mivel az edzések idején nem tudott kire rábízni, ezért én is vele tartottam. A jutalmam az volt, ha elkészültem a házi feladattal, akkor én is beállhattam játszani.Más sportágat is kipróbáltál?Tizenhat éves koromig versenyszerűen úsztam, majd utána hosszútávfutó voltam.Miért szereted a röplabdát?A játékossága az, ami mindig is magával ragadott, no meg az is, hogy nem kell benne futni (nevet). Mint minden csapatsport esetén, itt is azt élvezem a legjobban, hogy együtt lehetünk, közös célért hajthatunk.Végül miért a játékvezetés mellett döntöttél?Amikor 2008-ban a TF-re jártam, a családomnak volt egy barátja a Budapesti Röplabda Szövetségnél. Megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem elvégezni a játékvezetői tanfolyamot, ráadásul a főiskola mellett nagyszerű pénzkeresési lehetőség is egyben. Végül ott ragadtam, bár nem volt könnyű a kezdet és voltak is benne kihívások, de nagyon megszerettem.Miért nem volt könnyű a kezdet?Fiatal lányként férfi mérkőzéseket kellett vezetnem, nem kicsi görccsel a gyomromban fújtam a sípot.Terem- vagy strandröplabda meccset vezetsz szívesebben?Egyértelműen a strandröplabda! A napsütést jobban szeretem, mert lebarnulok tőle (újra nevet). Sokkal családiasabb, barátibb a közeg, hiszen több napig össze vagyunk zárva a versenyzőkkel, ezáltal jobban megismerjük egymást.Melyik a legemlékezetesebb mérkőzésed?Két találkozó hagyott bennem mély nyomot: az egyik még egy négy-öt évvel ezelőtti strandröplabda magyar bajnoki fordulóban történt, amikor az egyik meccset csak este hét óra körül tudtuk elkezdeni, viszont besötétedett. Másnap egy órával hamarabb kimentem a játékosokkal, és újra lejátszottuk az összecsapást. És amikor azt hittem, hogy ilyen nem fordulhat elő még egyszer, tavaly Brnoban, egy World Tour-versenyen újra megtörtént.Ha már Brno, tavaly működtél közre először külföldön játékvezetőként.Nagyjából négy-öt éve minden augusztusban rendez a magyar szövetség nemzetközi versenyt a Lupa-tónál, amire jönnek különböző nemzetiségű játékvezetők is. Tavaly év elején keresett meg engem az egyikük, hogy lenne-e kedvem részt venni a prágai és brno-i, akkor még két csillagos tornán. Mondtam, hogyne! Azok voltak az első nemzetközi tornáim, nem is kell mondanom, hatalmas élmény volt mind a környezet, mind a játékosok miatt. Ausztriába is meghívtak egy egynapos versenyre, ahova az osztrákok kértek tőlünk játékvezetőt, és ott sem csalódtam, színvonalas mérkőzéseket vezethettem.Mi a legnagyobb vágyad játékvezetőként?Egy nemzetközi strandröplabda játékvezetői képzés, amivel tovább fejleszthetném a szaktudásomat. Mindent megtennék azért, hogy részt vehessek rajta. Teremben két éve kerültem fel a legmagasabb osztályba, az Extraligába, ahol az a célom, hogy minél rangosabb mérkőzéseken működhessek közre.